Egy szerződés, amely megváltoztathatja az életünket
Képzeljünk el egy tizennyolc éves fiút. Megkapja élete első munkaszerződését. Elolvassa. Minden szót ismer. Aláírja.
Csakhogy hiába ismerte a szavakat, a szöveg taratlmá nem értette meg pontosan. Vagyis nem tudta, hogy milyen feltételeket vállalt.
Vagy egy fiatal nőt, aki hitelt szeretne felvenni. Végigolvassa a banki tájékoztatót, mégis elsiklik egy mondat felett, amely később százezrekbe, milliókba kerülhet neki.
Mindketten tudnak olvasni.
De vajon értik is, amit olvasnak?
A kettő ugyanis egyáltalán nem ugyanaz.
És most jön a megdöbbentő adat.
A 2025-ös PISA-vizsgálat szerint a magyar 15 évesek 32 százaléka nem érte el az alapvető szövegértési szintet.
Gondoljunk bele! Egy harmincfős osztályban ez nagyjából tíz gyerek.
Nem azt jelenti, hogy nem ismerik a betűket. Hanem azt, hogy a szövegek értelmezése, a lényeg felismerése vagy az összetettebb információk összekapcsolása komoly nehézséget jelenthet számukra.
De mi köze ennek egy regényhez?
Sokkal több, mint gondolnánk.
Az ítélet joga című regényemben Naomi Breides bírónő halálra ítél egy embert.
A törvény szerint helyesen cselekedett.
Mégis gyötri a lelkiismerete.
Az olvasónak itt két különböző dolgot kell megértenie: mit követel a törvény, és mit érez az ember, akinek alkalmaznia kell.
És ami még fontosabb: attól, hogy valaki jogszerűen cselekszik, vajon erkölcsileg is helyesen dönt?
A választ nem találjuk meg egyetlen mondatban.
Nekünk kell végiggondolnunk.
Pontosan ez az, amit az értő olvasás is megkövetel. Nem csupán felismerjük a szavakat, hanem összefüggéseket keresünk közöttük.
Amikor a szavak mást mondanak, mint az ember
Az Egy lépés az élet című regényemben egy anya képtelen elfogadni súlyosan sérült kisfiát.
Kegyetlen szavakat mond róla. A saját anyja pedig szembeszáll vele, és megvédi az unokáját.
Mit látunk?
Egy családi veszekedést?
Vagy egy asszonyt, aki a saját félelmeivel és csalódottságával sem tud szembenézni?
Egy jó történetben gyakran többet kell megértenünk annál, mint amit a szereplők kimondanak.
A Döntések korában pedig egy agyi implantátum fantasztikus képességekkel ruházhatja fel az embert. De vajon minden technikai lehetőség elfogadása egyben helyes döntés is?
Három különböző történet.
És mindhárom ugyanarra késztet bennünket: ne csak azt figyeljük, hogy mi történt, hanem azt is, miért, és ez milyen következményekkel járhat.
A legnagyobb veszély nem az, hogy kevesebbet olvasunk
Hanem az, hogy egyre nehezebben értjük meg a világot magunk körül.
Egy szerződést. Egy hírt. Egy politikusi ígéretet. Vagy éppen egy mesterséges intelligencia által készített, meggyőzőnek tűnő választ.
Mert aki nem érti pontosan az elé kerülő információkat, annak nehezebb felismernie a félrevezetést is.
Nem állítom, hogy minden szövegértési probléma oka a kevés könyvolvasás. Ennél jóval összetettebb a kérdés.
De az olvasási készség gyakorlással fejlődik. És egy jól megírt regény ehhez élvezetes lehetőséget kínálhat.
Ezért tartom fontosnak, hogy szó emeljek az olvasás mellett
Íróként természetesen azt szeretném, ha minél többen olvasnának könyveket.
De van ennél fontosabb okom is arra, hogy az olvasás mellett érveljek.
Nem szeretném, ha felnőne egy olyan nemzedék, akik ugyan el tudnak olvasni egy mondatot, de nem mindig értik meg, mi következik belőle.
Olyan nemzedék, amelyik könnyebben elfogadja mások véleményét, mint hogy kialakítsa a sajátját.
Mert az olvasás tétje nem pusztán az, hogy hány könyvet veszünk kezünkbe. Hanem az is, hogy mennyire vagyunk képesek önállóan gondolkodni.
És ez már nemcsak az irodalom ügye.
Hanem mindannyiunké.
Tudományos háttér
OECD – PISA 2025, Magyarország: A magyar 15 éves tanulók 68%-a érte el legalább a 2-es szövegértési szintet, vagyis 32%-uk az alapvető szint alatt teljesített.
Mol és Bus (2011): To Read or Not to Read: A Meta-Analysis of Print Exposure From Infancy to Early Adulthood. A 99 vizsgálatot összesítő elemzés kapcsolatot talált az olvasási tapasztalat, a szókincs és a szövegértési készségek között.
https://doi.org/10.1037/a0021890
A regénypéldák Az ítélet joga, az Egy lépés az élet és a Döntések kora című könyveimből származnak.