A férfi, aki találkozott a Halállal
Képzeljünk el egy szűk börtöncellát!
Vastag betonfalak. Apró ablak. A vaságyon narancssárga rabruhás férfi ül.
Jeremiah Stolten. Halálraítélt.
Egyszer csak megjelenik előtte a Halál.
Fekete alak, vigyorgó koponya, kasza. A férfi rémülten hátrál, a földre zuhan, majd zokogva kúszik a rácsokig.
Az őrök azonban egészen mást látnak.
A cellában csak egy pap áll. Kezében egy kopott Bibliával.
Ez a jelenet Az ítélet joga című regényemben játszódik.
És most gondoljunk bele!
Talán mi is láttuk magunk előtt a kaszás alakot. Pedig tudjuk, hogy a pap nem változott át Halállá.
Mégis képesek vagyunk egyszerre két világot elképzelni: a valóságot és azt, amelyik a szereplő fejében létezik.
Hát nem különös?
Egy kartondobozból űrhajó
Gyerekkorunkban egy kartondobozból űrhajó lett, egy faágból kard, a takaró alatt pedig titkos birodalom született.
Aztán felnövünk. Egyre több mindent készen kapunk. A képernyő megmutatja a szereplőket, a helyszíneket, a szörnyetegeket.
A könyv azonban másként működik.
Nem mutatja meg a világot.
Arra kér, hogy teremtsük meg mi magunk.
És ehhez a saját emlékeinket is felhasználjuk.
Egy asszony, akit soha nem ismertünk
Az Egy lépés az élet című regényemben Erzsi néni súlyosan sérült unokáját gondozza. Saját lánya azonban képtelen elfogadni a gyermeket.
Anya és lánya. Az egyikben szeretet, a másikban keserűség és elutasítás.
Olvasás közben magunk előtt látjuk a szobát, a kisfiút a bölcsőben, az idős asszony arcát.
És talán eszünkbe jut valaki.
A nagyanyánk. Az édesanyánk. Valaki, aki egyszer bennünket is megvédett.
Az író nem ismerheti ezeket az emlékeket.
Az olvasó mégis beviszi őket a történetbe.
Így válhat egy kitalált jelenet a saját életünk részévé.
Elképzelni azt, ami még nem létezik
A Döntések kora című regényemben Trevor Mendy professzor olyan agyi implantátumot fejleszt, amely megváltoztathatja az emberiség jövőjét.
Próbáljuk elképzelni!
Egy apró szerkezet összekapcsolódik az emberi aggyal. Új képességeket adhat, de felvet egy félelmetes kérdést: meddig maradunk önmagunk, ha a technológia a gondolkodásunkba is beleszólhat?
Itt már nem egy ismert helyet képzelünk magunk elé.
Hanem egy világot, amely ma még nem létezik. De talán nincs is olyan messze.
És ez az igazi AHA-élmény!
A képzeletünk nemcsak felidézni képes a múltat. Olyasmit is megalkothat, amit még soha nem láttunk.
A világ, amely csak ránk vár
A kutatások szerint a belső képalkotás a történetek megértésében is szerepet játszik. De nem kell tudósnak lennünk ahhoz, hogy megtapasztaljuk az erejét.
Íróként az egyik legkülönösebb élményem, amikor egy olvasó elmondja, hogyan képzelte el valamelyik szereplőmet.
Néha egészen másként, mint én.
És tudjátok mit?
Ez így van jól.
Mert amikor megírom a történetet, én teremtem meg a világát. Amikor azonban valaki olvasni kezdi, ez a világ az övé is lesz.
Ő ad neki arcokat, hangokat, színeket.
És talán éppen ezért olyan különleges az olvasás.
Egy könyv becsukva csak papír és tinta. De amint kinyitjuk, világok születhetnek belőle.
És ezeknek a világoknak mi magunk is alkotói vagyunk.
Tudományos háttér
De Koning és Van der Schoot (2016): Reading Pictures for Story Comprehension Requires Mental Imagery Skills. A 150 gyermekkel végzett vizsgálat a mentális képalkotás és a történetértés kapcsolatát elemezte.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/27822194/
Magyari Lilla és munkatársai (2020): Eye Movements and Mental Imagery During Reading of Literary Texts with Different Narrative Styles. A kutatás az elbeszélési stílus, a szemmozgások és a képzeleti képalkotás összefüggéseit vizsgálta.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33828798/
A történetek Az ítélet joga, az Egy lépés az élet és Döntések kora című regényeimből származnak.