A diák, aki mindent leírt
Képzeljünk el két egyetemistát egy előadóteremben.
Az egyik előtt laptop. Villámgyorsan gépel, szinte minden mondatot rögzít.
A másik füzetbe jegyzetel. Nem tud lépést tartani az előadóval, ezért válogatnia kell.
Ezt leírom. Ez fontos. Ezt majd összefoglalom.
Az előadás végén a laptoposnak sokkal több jegyzete van.
De vajon ki értette meg jobban az elhangzottakat?
A válasz nem olyan egyértelmű.
Egy sokat idézett kutatásban bizonyos fogalmi kérdéseknél a kézzel jegyzetelők teljesítettek jobban. A kutatók egyik magyarázata szerint azért, mert nekik saját szavaikkal kellett összefoglalniuk a hallottakat.
A vizsgálat eredményeit később vitatták, és nem minden megismétlés hozott azonos eredményt.
Egy gondolat azonban különösen érdekes.
Nem feltétlenül az tanul többet, aki több szót rögzít, hanem aki jobban feldolgozza őket.
Egy író fejében nem mindig mondatok születnek
Amikor Az ítélet joga egyik jelenetén dolgoztam, sokszor nem kész mondatokat kellett papírra vetnem.
Előbb magát a konfliktust kellett megértenem.
Naomi Breides tudja, hogy a törvény szerint kell döntenie. De mit tegyen, amikor a lelkiismerete mást diktál?
Egy ilyen kérdést nem old meg az, hogy minél gyorsabban gépelek.
Előbb végig kell gondolnom.
Máskor viszont éppen az a fontos, hogy a megszülető mondatokkal gyorsan lépést tartsak.
És itt látszik, miért nincs értelme háborút hirdetni a toll és a billentyűzet között.
Mindkettőnek megvan a maga helye.
A toll lassúsága néha előny
A Döntések korában Trevor Mendy professzor új technológiát alkot. A találmánya olyan tudáshoz és képességekhez nyithat utat, amelyekhez korábban hosszú tanulás kellett.
De vajon a gyorsaság mindig előny?
Nem feltétlenül.
Néha éppen az segít bennünket, hogy valamire több időt fordítunk.
Ha kézzel írunk egy rövid összefoglalót, sokszor kénytelenek vagyunk kiválasztani a lényeget.
És amíg válogatunk, gondolkodunk is.
Egy újabb kutatásban 36 egyetemista agyi működését vizsgálták kézírás és gépelés közben.
Kézírásnál kiterjedtebb kapcsolódási mintázatokat figyeltek meg bizonyos agyi hálózatok között.
Ez nem bizonyítja, hogy minden kézzel leírt mondatot jobban megjegyzünk.
De jól mutatja: a két tevékenység nem teljesen ugyanúgy dolgoztatja meg az agyat.
Nem a toll és a billentyűzet versenyez
Nekem íróként mindkettő fontos.
A számítógép gyors. Könnyen javíthatok, átrendezhetek egész fejezeteket.
A kézírás viszont bizonyos helyzetekben arra kényszerít, hogy lassítsak, válogassak, megfogalmazzam a lényeget.
Talán nem is azt kellene kérdeznünk, hogy melyik a jobb.
Hanem azt, hogy melyik segít jobban abban, amit éppen csinálni szeretnénk.
Mert nem az a fontos, milyen eszközzel írunk.
Hanem hogy közben valóban gondolkodunk-e.
Tudományos háttér
Mueller és Oppenheimer (2014): The Pen Is Mightier Than the Keyboard. Psychological Science. A kézírásos és laptopos jegyzetelés feldolgozási különbségeit vizsgálták; az általános következtetéseket későbbi kutatások árnyalták.
Van der Weel és Van der Meer (2024): Handwriting but Not Typewriting Leads to Widespread Brain Connectivity. A 36 egyetemistával készült EEG-vizsgálat eltérő agyi kapcsolódási mintázatokat talált kézírás és gépelés során.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/38343894/
A regénypéldák Az ítélet joga és a Döntések kora című műveimből származnak.